nem azért, mert hánysz a vértől, csak félsz, hogy magadra ismersz

Happy end a vége, különben szarj az egészre
Most itt vagy kényelemben, szívtál már eleget életedben
Legyen jó a vége, a főhős ússza meg élve
Érezd magad jól, gondjaidat félre téve

Úgy szeretném egyszer megérteni magam, csak egyszer, se többször, se kevesebbszer. Gyorsan megfigyelném, hogy mit miért akarok. Aztán ha már nem értem meg magam, akkor is megérteném, mert tudnám a " mit " "miért"-et. Bonyolult az tény. Nem akarok megbántani senkit, pedig most úgy lesz, vagy lehet nem, nem tudom, össze vagyok zavarodva azt sem tudom már ki vagyok. Megint leestem a felhőkről, lerúgtak, majd az ujjamra ráléptek, nehogy vissza tudjak mászni. Puff, leestem. Nem tetszik ez a földi érzés, vissza akarok mászni valahogy, hihetetlen szomorúság tölt el amiért döntöttek felettem, és én is döntök majd. Olyan sok hibát vétettem az elmúlt 3 hónapban. Szinte csak 1 értelmes döntésem volt, azt viszont nem is bántam meg.
Hol a francba van már a régi Én? Azt akarom. Nagyon